Kedves dr Gerevich József!
Gabriella vagyok Transznemű lány. Jelenlegi nevem még Márton. 26 éves leszek most Január 5-én. Lassan egy éve szedem a női hormont, mindent hivatalosan végzek. Sajnos még nem élek lányként, még itthon sem, mert nem látom még, hogy annyira lányos lennék. Tavasz végére tervezem a nem- és névváltást, jövő télre a műtétet. Teljesen lány akarok lenni. Minden, ami fiús, az taszít, bár sajnos még nem tudok lányosan, ahogy szeretnék, élni.
Nem voltam még soha bulizni, csúnya szavakat sem mondok, próbálok mindenkivel jó és kedves lenni, szeretek az embereken segíteni, viszont sajnos nagyon egyedül vagyok, soha nem volt még párkapcsolatom, sőt még kalandjaim sem, szűz vagyok még, sajnos. Nem tudom, mi lehet a baj, mert szeretek barátkozni, ismerkedni, de általában leszenteznek, szentfazékoznak. Azt mondják, ma a fiatalok csak a rosszakat kedvelik, és én is úgy látom, mert még a bunkóknak is van, és nem értem, nekem miért nincs. Minden transz lánynak és fiúnak is volt már akár hormonozás előtt is simán kapcsolata, vagy kalandjai. Senki nem olyan, mint én, és senki nem szűz már 26 évesen, és ezt nagyon sajnálom, nem akarok fűvel-fával és sajnos nem vagyok egy bulis típus sem, de szeretnék végre valakit az életemben és szeretnék sok-sok sikert, mosolygást és boldogságot. Nagyon sokat sírok ez miatt. De próbálkozok sokat, ismerkedek, barátkozok, de valahogy egyik sem sikerül, pedig nem vagyok buta, se bunkó. Én hiszek még az értékekben, voltam vallásos gyülekezetben is, de ott a nemváltásom miatt nem kedveltek. De úgy látom, ez ma nagyon nem számít, sőt hátrány, ha valaki jó, mindenkitől ezt kapom és igazuk lehet, hisz mindenki tizenévesen, vagy húszas évei elején elvesztik a szüzességüket, és lesz több kapcsolatuk is, nekem meg még semmi, és ahogy írtam, minden transzneműnek van, sőt nem váltás előtt is, még vallásosak is simán tizenévesen, én meg itt állok 26 évesen mindenről lemaradva.
Nem tudom, mit tegyek, mert a 26 évet mire betöltöm (január 25) szeretnék kapcsolatot, vagy elveszteni legalább, mert ezért nagyon sokan kinevetnek. Inkább a lányokat keresném, de igazából én a belsőre vagyok kíváncsi. 🙂
Én próbálok nagyon aranyos, kedves lenni és boldog vagyok, ha segíthetek másokon. Viszont így csak a munkába menekülök, nem is keveset, napi 10-12 órákat. Próbálok előre haladni mindenben.
Mit tegyek, hogy legalább egy ember szeressen és boldog lehessek végre? Valamit elrontok?
Köszönöm válaszát előre is!
Kedves Gabriella! Maga az első transznemű, aki levélben fordul hozzám segítségért. Viszont sokadik abban a tekintetben, hogy szüzességére, a partnerkapcsolat hiányára panaszkodik. Sokan azért nem kerültek kapcsolatba partnerrel, mert kis településen élnek, és nincs módjuk ismerkedni. Leveléből nem derül ki, hogy hol él, és milyen objektív lehetőségei vannak az ismerkedésre. Annak is lehet szerepe a magányosságának kialakulásában, hogy – mint írja – nem szeret bulizni. Miért nem szeret? Mi zavarja, vagy akadályozza meg ebben? Lehet, hogy a kortársakkal való kapcsolat kialakításának ez is gátja lehetett? Nem hiszem, hogy jó irányban gondolkodik, ha azt feltételezi, hogy jósága lehetett az ok. De ha a jóság (korrektség, szorgalom, tisztesség) például gátlásossággal, önértékelési problémával, és könnyed, fesztelen viselkedés kialakítására való képtelenséggel párosul, már közelebb juthatunk az igazsághoz. A legnagyobb gondot én a kétneműségében, állapota átmeneti jellegében látom. Nőnek érzi magát, de még férfi. Ez a partnerkeresés meghiúsulásának önmagában is elég oka lehet. Hiszen – ahogy írja – férfinak néz ki, férfi nemi szervvel rendelkezik. A nők iránt vonzódik, ez azt jelenti, hogy meleg hajlamai vannak. Ezzel semmi gond nincs. Viszont ha férfiként közeledik egy nőhöz, az a nő azt is várja el magától, hogy minden helyzetben férfiként viselkedjen, a szexben is. Ha őszintén feltárja a jelenlegi helyzetét, lehetséges, hogy egy átlagos lány megriad a helyzet bonyolultságától. Amikor azt írja, hogy még nem veszítette el a szüzességét, milyen értelemben írta ezt? Hogy még nem szeretkezett férfiként nővel, vagy nőként nővel? Azt sajnálja, hogy nem próbálta ki, milyen férfiként nővel szeretkezni, még mielőtt megtörténik a végleges váltás? Ezt miért sajnálja? Levele sok fontos pszichológiai kérdést vet fel a transzneműséggel kapcsolatban, de a kapott információk nem elegek a válaszok megfogalmazásához. Összefoglalóan, az információk jelenlegi szintjén, szüzessége visszavezethető tehát bonyolult, átmeneti élethelyzetére, illetve olyan személyiségtulajdonságaira (gátlásosság, szemérem, visszahúzódás, esetleg önbizalomhiány), amelyek transzneműségétől függetlenül is megnehezíthetik az ismerkedést. Ha még az is kiderül, hogy kis településen él, ahol eleve korlátozottak az ismerkedési lehetőségek, akkor ez már akkora gond lehet, amelyet pszichológus segítségével lehetne gyorsan és hatékonyan orvosolni. Üdvözli Gerevich József
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: