Kedves Doktor Úr!
Régóta olvasója vagyok az Intimitás útvesztőinek, kár, hogy nem hetente jelentkezik. Fontos problémával foglalkozik, ami engem is érint. 32 éves fiatal nő vagyok, 12 éve tartó párkapcsolatban élek, 6 éve közös otthonunkban élünk együtt. Jól működő szexuális életünk az összeköltözés idejétől változott meg, egyre ritkult, majd az együttléteink száma eljutott évi 1-2 alkalomra. Ha együtt voltunk, mindig azt mondta, velem sokkal jobb, mint az eddigi kapcsolataiban. Az elmúlt 1 évben páromat fitymaszűkület miatt megműtötték és kiderült, hogy egy gyulladásos bőrbetegsége van a nemi szervén. Ettől kezdve minden fizikai közeledést elutasít, a közös egymásmellé bújós olvasás vagy dvd-nézés is összebújás nélkül zajlik. Sokszor beszélünk ezekről a dolgokról. Elfogadható választ nem tud adni a viselkedésére: Meghíztam (kb. 25-30 kg-mal vagyok nehezebb, mint megismerkedésünkkor), illetve “Nem a te …-od beteg” – ezek a domináns válaszok. Rövid ideig beszélget ezekről a dolgokról, gyors témaváltással kilép ebből a helyzetből. Mindezek mellett kiderült a vizsgálatok során, hogy spontán úton nem valószínű, hogy lehet gyereke. Jártunk ilyen jellegű vizsgálatokon is, az eredmények megerősítették, csak a lombikprogram jöhet szóba, annak is a bonyolultabb változata.
A kapcsolatunk jól működik, boldognak mondanám magam (figyelmes, segítőkész, közös jövőről beszélünk és építjük azt, sok közös program és baráti kör, napjainkban jónak mondható), de a szexuális élet hiánya megrémít és elbizonytalanít. Másfél évvel ezelőtt megkérte a kezem, a következő év tavaszára beszéltük meg az esküvőt. Nem tudom, mit tehetnék még. Szeretem őt, fontos a kapcsolatunk számomra, de nem tudom elképzelni a házasságot szex nélkül mondjuk életünk végéig. Feltettem a kérdést, mi lenne, ha keresnék partnert, de erről hallani sem akar. Félre ne értse: nem vagyok szexmániás őrült, de egy egészséges fiatal nő vagyok, úgy gondolom, normál igényekkel.
Nem tudom, merjek-e belevágni a házasságba és vállaljunk gyereket, és zajlik minden tovább, vagy keressek olyan kapcsolatot, ahol a szexualitás is a mindennapi élet részét képezi.
Várom segítségét és válaszát. Hedvig
Kedves Hedvig! Köszönöm a bizalmat. Egy fiatal nő valóban joggal igényelheti a rendszeres nemi életet élettársával. Ez nem luxusigény, hanem reális, fiziológiai szükséglet. Tekintve, hogy minden egyéb terén jónak mondja a kapcsolatát, természetesen csak azt tanácsolhatom, hogy mindent meg kell tenni annak megőrzéséért. Ugyanakkor nem titkolhatom el, hogy házasságkötés előtt mind a gyermekáldás problémája, mind a szexuális kapcsolat hiánya aggályokat vet fel. Ha leendő férjének fontos a házasság, akkor ennek a maga részéről lehetnek bizonyos feltételei. Például az, hogy a férje problémának tekintse a szexuális vágya hiányát, és ennek megfelelően tegyen meg mindent – a maga segítségével és esetleg szakember bevonásával, – hogy a probléma rendeződjön. A gyakoribb szexuális együttlétek a gyermek megfoganásának a valószínűségét is növelnék. Ugyanakkor – véleményem szerint – magának is minél vonzóbbnak kellene lennie. Ezért a túlsúly ellen (nemcsak a vonzás fokozása, hanem az egészsége megóvása érdekében is) folyamatosan küzdenie kellene, ha szükséges, szintén szakember segítségével. Lehetséges, hogy mindezen kívül néhány olyan konzultációra is szükségük lehet, amelynek során együtt – objektívnek tekinthető párterapeuta vezetésével – átbeszélhetnék az együttéléssel összefüggő, az évek során (tizenkét év hosszú idő) felgyülemlett és közösen még nem feldolgozott gondokat. Sok sikert kívánok hozzá. Üdvözli Gerevich József
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: