2014. január 21-én Egy asszony lázadása címmel közöltem egy levélváltást egy kétgyermekes asszonyról, akinek elege lett a férjéből. Igen sok hozzászólás érkezett a levélváltáshoz, és vita is kialakult. A legutolsó hozzászólást, hangvétele és szemlélete miatt érdemesnek tartom arra, hogy külön megjegyzés vagy komment nélkül közöljem.
Kedves Róza!
Sokáig gondolkodtam, hogy beleszóljak-e a fenti vitába. Nehéz döntés, egyoldalúan ismerjük a történetet. Lelki terrorban éltem én is, bár nem ilyesféle, “vallás által támogatott” lelki terrorban, csak amolyan egyszerű, hétköznapi megaláztatásban.
Évekkel a válás után jó a kapcsolatom a volt férjemmel, igaz majd ezer km választ el bennünket. Utólag úgy érzem, más hozzáállással könnyebb lett volna az életem vele. A válásunkat is elrendezhettük volna békésebben, ha már muszáj volt. Egyébként egy MEDIÁTOR segített végül. Nagyon tudom javasolni, a mediátor nem pszichológus, nem kutat lelkünk mélyén, egyszerűen és logikusan segít a dolgokat közös nevezőre hozni. Családsegítő központban, vagy akár az interneten lehet ilyen személyt találni. Maximum 4 alkalommal találkozik a kliensekkel, 1-1 óra időtartamra. Szinte hihetetlen, hogy ne segítene.
Tudom, ilyen helyzetben mindenféle információ segíthet a döntésben, legyen az pro vagy kontra. Mindkét eset a környezetemben történt, szinte szemtanúja voltam az eseményeknek.
Egy ismerősömnek rendes férje volt, a két gyerek iskolás, 8 és 16 évesek. Kis kertjükben az asszony gyógynövényeket termesztett. Szabadidejében festegetett. Aztán egyszer csak elkapta valami fanatikus szenvedély a “természetes gyógymódok” iránt, egyik hálózatépítő cégtől a másikig rohant, szinte hetente váltva azokat, mindig egy jobbra, tökéletesebbre. Családját elhanyagolta, végül elköltözött tőlük, mondván a férje nem hagyja őt fejlődni. 2 év alatt 24 albérletet járt végig, munkája nincs, keresete nincs, családjával megszakadt a kapcsolata. De van több száz ismerőse az interneten, ahol minden egyes közösségi portálon regisztrálva van. Teljesen kicsúszott a talaj a lába alól.
A másik történet egy vallási fanatikus feleségről szól. Kedves, szerény férje a kollégám volt. A férj egy gyermeket szeretett volna, az asszony annyit, amennyit isten ad. A férfi már a második gyerek után magába roskadt, de a gyerekek jöttek egyre, összesen 6. Ha otthon vitára, veszekedésre került sor, a feleség zsoltárokat énekelt hangosan, hogy ne hallja a férjét. A férfi először súlyosan megbetegedett. Felgyógyult testileg, de lelkileg nem. Ő sem akarta elhagyni a feleségét, a családját, de velük sem tudott élni. Pár évvel ezelőtt, egy karácsony előtti napon önkezével vetett véget életének. Mindenki nagyon megrendült, aki ismerte.
Tanácsot adni nem könnyű, legfeljebb csak azt tudom mondani, hogy mérlegelni, mérlegelni, mérlegelni. Egy rövid időre, 1-2 hétre távolra kerülni a családtól, egyedül végiggondolni a dolgokat jót tenne. Biztos van egy vidéki barát vagy rokon, akihez el lehet menni, nagyokat sétálni és gondolkodni.
Furcsa ez az egész, nem hiszem, hogy az igazi vallásról szól. A jelenlegi pápa vagány, mosolygós, nyitott. Egyre több követője van, mert nem rideg, nem fanatikus, hanem tele van szeretettel.
Ha tudunk nevetni a dolgokon, az is segít. Ismeri a Simpson család című rajzfilmsorozatot? Simpsonék szomszédja, Flanders is egy vallási fanatikus. Nevessen rajta egy jót! Segíteni fog egy kicsit megkönnyebbülni.
Sok sikert kívánok bárhogy is dönt!
A bejegyzéshez tartozó összes hozzászólás:
https://intimitas.cafeblog.hu/2014/01/21/egy-asszony-lazadasa/#comments
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: