Régóta olvasója vagyok az Intimitás útvesztőinek, kár, hogy nem hetente jelentkezik. Fontos problémával foglalkozik, ami engem is érint. 32 éves fiatal nő vagyok, 12 éve tartó párkapcsolatban élek, 6 éve közös otthonunkban élünk együtt. Jól működő szexuális életünk az összeköltözés idejétől változott meg, egyre ritkult, majd az együttléteink száma eljutott évi 1-2 alkalomra. Ha együtt voltunk, mindig azt mondta, velem sokkal jobb, mint az eddigi kapcsolataiban. Az elmúlt 1 évben páromat fitymaszűkület miatt megműtötték és kiderült, hogy egy gyulladásos bőrbetegsége van a nemi szervén. Ettől kezdve minden fizikai közeledést elutasít, a közös egymásmellé bújós olvasás vagy dvd-nézés is összebújás nélkül zajlik. Sokszor beszélünk ezekről a dolgokról. Elfogadható választ nem tud adni a viselkedésére: Meghíztam (kb. 25-30 kg-mal vagyok nehezebb, mint megismerkedésünkkor), illetve “Nem a te …-od beteg” – ezek a domináns válaszok. Rövid ideig beszélget ezekről a dolgokról, gyors témaváltással kilép ebből a helyzetből. Mindezek mellett kiderült a vizsgálatok során, hogy spontán úton nem valószínű, hogy lehet gyereke. Jártunk ilyen jellegű vizsgálatokon is, az eredmények megerősítették, csak a lombikprogram jöhet szóba, annak is a bonyolultabb változata.
A kapcsolatunk jól működik, boldognak mondanám magam (figyelmes, segítőkész, közös jövőről beszélünk és építjük azt, sok közös program és baráti kör, napjainkban jónak mondható), de a szexuális élet hiánya megrémít és elbizonytalanít. Másfél évvel ezelőtt megkérte a kezem, a következő év tavaszára beszéltük meg az esküvőt. Nem tudom, mit tehetnék még. Szeretem őt, fontos a kapcsolatunk számomra, de nem tudom elképzelni a házasságot szex nélkül mondjuk életünk végéig. Feltettem a kérdést, mi lenne, ha keresnék partnert, de erről hallani sem akar. Félre ne értse: nem vagyok szexmániás őrült, de egy egészséges fiatal nő vagyok, úgy gondolom, normál igényekkel.
Nem tudom, merjek-e belevágni a házasságba és vállaljunk gyereket, és zajlik minden tovább, vagy keressek olyan kapcsolatot, ahol a szexualitás is a mindennapi élet részét képezi.
Várom segítségét és válaszát. Hedvig
Kedves Hedvig! Köszönöm a bizalmat. Egy fiatal nő valóban joggal igényelheti a rendszeres nemi életet élettársával. Ez nem luxusigény, hanem reális, fiziológiai szükséglet. Tekintve, hogy minden egyéb terén jónak mondja a kapcsolatát, természetesen csak azt tanácsolhatom, hogy mindent meg kell tenni annak megőrzéséért. Ugyanakkor nem titkolhatom el, hogy házasságkötés előtt mind a gyermekáldás problémája, mind a szexuális kapcsolat hiánya aggályokat vet fel. Ha leendő férjének fontos a házasság, akkor ennek a maga részéről lehetnek bizonyos feltételei. Például az, hogy a férje problémának tekintse a szexuális vágya hiányát, és ennek megfelelően tegyen meg mindent – a maga segítségével és esetleg szakember bevonásával, – hogy a probléma rendeződjön. A gyakoribb szexuális együttlétek a gyermek megfoganásának a valószínűségét is növelnék. Ugyanakkor – véleményem szerint – magának is minél vonzóbbnak kellene lennie. Ezért a túlsúly ellen (nemcsak a vonzás fokozása, hanem az egészsége megóvása érdekében is) folyamatosan küzdenie kellene, ha szükséges, szintén szakember segítségével. Lehetséges, hogy mindezen kívül néhány olyan konzultációra is szükségük lehet, amelynek során együtt – objektívnek tekinthető párterapeuta vezetésével – átbeszélhetnék az együttéléssel összefüggő, az évek során (tizenkét év hosszú idő) felgyülemlett és közösen még nem feldolgozott gondokat. Sok sikert kívánok hozzá. Üdvözli Gerevich József
