Kedves doktor úr! Ötven éves szexcentrikus nő vagyok. Két nagykorú diplomás gyermekem van. Kilenc éve halt meg a férjem. Ötvenöt éves barátommal 4 éve élünk együtt, de sajnos még igazi behatolásos szexuális élményem vele nem volt. Ő egy 190 magas megtermett férfi, én egy alacsony, erősen molett hölgy vagyok. Társamnak érszűkülete van, cukorbeteg, így merevedési problémái vannak. Ő két végén égette a gyertyát, nők stb., és már 15 éve elvált. Az ő szexuális igénye 20, az enyém 100 százalék. Bennem emiatt állandó feszültség van. Mivel nagyon szeretem őt, marad az orális szex. Számomra ez nem elegendő. A Nők lapjában olvastam, hogy önhöz lehet fordulni ilyen problémával. Ön szerint mi a teendő? Keressek mást? Ezt nem tudom megtenni, mert szeretem őt. Már ő is próbálkozott többféle gyógyszerrel, de nem segített. Magamról még annyit, hogy tizenhét éves voltam, amikor az első komoly megrázkódtatás ért. Apukám, kit nagyon szerettem, 55 évesen öngyilkos lett. Háborús fejsérülése volt, de az utolsó napig dolgozott. Soha nem mondta, hogy nagy fájdalmai vannak. Az ő elvesztését még a mai napig nem tudtam feldolgozni. Felakasztotta magát lakásunk padlásán minden előjel nélkül. Ez még csak a kezdet volt a sok szörnyűségből. Gimnáziumi éveimben anyám állandóan beteg volt, minden munka rám szakadt. A gimnázium elvégzése után belemenekültem egy házasságba. Férjem ivott, állandóan vert. Volt, hogy annyira megvert, hogy egy hétig dolgozni se tudtam elmenni. Közben nagy akaraterőmnek köszönhetően elvégeztem a számviteli főiskolát. 1980-ban megszületett kisfiam császármetszéssel, mert nálam az agyalapi mirigy a szülést, mint funkciót nem tudta teljesíteni. 1984-ben császármetszéssel megszületett a leányom is. Kilenc éve meghalt a férjem májcirrózisban egy nap leforgása alatt. Ez megviselt, mert húsz évig éltünk együtt. Közben elveszítettem édesanyám, testvéreim. Teljesen egyedül maradtam gyermekeimmel. Nemrég egy rosszindulatú daganat nőtt a mandulámon, amit sikerült időben eltávolítani, így nem került a véráramba. Leszázalékoltak. Ez nagyon megviselt. Egyébként is 14 éve küszködök a depresszióval. Volt több párkapcsolatom, de nem olyanok voltak, mint én elképzeltem. Megismerkedtem Tamással. Vele négy éve élek együtt. Csak mint írtam, a szexuális kapcsolat nem úgy működik közöttünk, mint én szeretném. Én egy szexuálisan túlfűtött nő vagyok. Várom mielőbbi válaszát. Egy megtört szívű Emília
Kedves Emília!
Leveléből az derült ki a számomra, hogy hányatott, nehéz élete jelenleg viszonylag jó mederbe került. Annak ellenére, hogy leszázalékolták, különböző betegségekkel küszködik, partnerkapcsolatai nem feleltek meg elképzeléseinek és élete fontosabb megrázkódtatásait nehezen tudta feldolgozni, néhány éve stabil párkapcsolatban él. Élettársához, Tamáshoz ragaszkodik. Ráadásul fontos örömforrása is van: „szexuálisan túlfűtött, szexcentrikus”. Tanácsot kér tőlem, abban kér segítséget, lehet-e és hogyan lehetne az élettársával egészséges, mindkettejük számára kielégítő szexuális kapcsolatot kialakítani. Ennek alternatívája az lenne, hogy esetleg elhagyná őt, mást keresne, olyan partnert, akivel hasonló szexuális problémái nem lennének. Persze rögtön hozzáteszi, ezt nem tudná megtenni. Én sem gondolom, hogy Tamás merevedési nehézségei (szaknyelven: erektilis diszfunkciója) alapos indokot jelentenének a szakításra. Soraiból arra is fény derül ugyanis, hogy Tamás nem közömbös a kialakult helyzet rendezésével szemben, együttműködik a probléma megoldásában, igaz, egyelőre nem sok eredménnyel. Az érszűkület és a cukorbetegség, illetve az e betegségekre szedett gyógyszerek önmagukban is magyarázhatják az erektilis diszfunkció kialakulását. Az a tény azonban már nem, hogy korábban sok nőkapcsolata volt. Egyetértek abban, hogy egy szexuális kapcsolat nem merülhet ki kizárólag orális szexben, törekedni kell a vaginális kapcsolat kialakítására. Az orális szex előfordulása jelzi, hogy nemcsak magának vannak igényei a szexuális kielégülésre, hanem Tamásnak is. Mindezek alapját képezhetik egy olyan párterápiának, amelynek előterében az egymásra hangolódás, illetve az optimális szexuális kapcsolat feltételeinek megteremtése állna. Ezt a kezelést lehetne gyógyszerekkel kiegészíteni, ha szükséges. Levelében említi, hogy gyógyszerekkel is próbálkoztak Tamásnál, de a gyógyszeres kezelés nem vezetett eredményre. Sajnos, nem említi, hogy milyen jellegű szerekről volt szó. Ennek ismerete már csak azért is célravezető lenne, hogy megtudjuk, mennyire merítették ki a lehetőségek palettáját. A korszerű afrodíziákumok (az erektilis diszfunkcióra szelektíven ható gyógyszerek) ugyanis mind a szervi eredetű, mind a lelki természetű merevedési zavarok megoldására alkalmasak. Ha ezek a gyógyszerek sem hoztak semmilyen javulást, ennek is számos oka lehet. Legvalószínűbb azonban az, hogy nem megfelelő módon alkalmazták ezeket a szereket. Kedves Emília! Kétségbeesésre semmi ok, a levelében kifejtett probléma jól kezelhető.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: